A Jézusra vonatkozó ószövetségi próféciák

Ószövetségi prófécia		Beteljesedés Krisztusban
"Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el?" (Zsolt.22:2).		Ezek voltak Jézus tényleges szavai a kereszten (Mt.27:46).
"...gyaláznak az emberek, és megvet a nép. Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ..biggyesztik, fejüket csóválják: Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg hiszen kedvelte!" (Zsolt.22:7-9).		Izráel elutasította Jézust, és gúnyt űzött belőle (Lk.23:35; 8:53), fejüket csóválták (Mt.27:39), és ezeket mondták, amikor a kereszten fügött (Mt.27:43).
"Torkom kiszáradt... nyelvem az ínyemhez tapadt... átlyu-kasztották kezemet, lábamat" (Zsolt.22:16-17).			Ez Krisztus kereszten való szomjúságában teljesedett be (Jn.19:28). A láb és kezek átszúrása a keresztrefeszítéskor alkalmazott módszerre utalnak.
"Megosztoznak ruháimon, kön-tösömre sorsot vetnek" (Zsolt.22:19).		Ennek szó szerinti betelje-sedéséről olvashatunk a Mt 27:35-ös versben.

A Zsoltárok 22:23-as verset idézi a Zsid.2:12-es vers, amint az egyértelműen Jézusra vonatkozik.

"Idegenné lettem testvéreim számára, anyám fiai sem ismernek rám. Mert a házad iránti féltő szeretet emészt" (Zsolt.69:8,9).		Jól jellemzi Krisztus elidege- nültségi érzését zsidó testvérei- től, valamint saját családjától (Jn.7:3-5; Mt. 12:47-49). Ezt a Jn.2:17-es vers idézi.
"…Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak" (Zsolt.69:21).		Ez történt, amikor Krisztus a kereszten volt (Mt.27:34).

Ézsaiás Könyvének 53. fejezete teljességében egy figyelmet érdemlő prófécia Krisztus haláláról és feltámadásáról, melynek valamennyi verse tökéletesen beteljesedett. Ebből most csupán két példát ismertetünk:

"Mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját" (Ézs.53:7).		Krisztus, Isten báránya csend- ben maradt végig megpróbál- tatásai alatt (Mt.27:12,14).
"A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után" (Ézs.53:9).		…bűnözőkkel együtt volt meg- feszítve, azonban egy gazdag ember sírjába lett eltemetve (Mt 27:57-60)